ANYA ÉS GYERMEK! MIÉRT FONTOS A KAPCSOLAT MEGFELELŐ MINŐSÉGE?

Az anya és gyermek kapcsolat fontosságára nem lehet elégszer felhívni a figyelmet. Már újszülött korban nagyon fontos a gyermek egészséges testi-lelki fejlődése érdekében a biztonságos kötődés kialakulása. Milyen következményei lehetnek a kötődés meglétének vagy annak hiányának a gyermek érzelmeire és viselkedésére nézve?

Mary D. Salter Ainsworth (1913-1999) kanadai fejlődéstannal foglalkozó pszichológus nevéhez köthető a korai érzelmi kötődésről szóló „Idegen helyzetben”, illetve a “Kötődés elmélet” című munka. A 70-es években kidolgozott egy eljárást (Idegen helyzetben), amiben megfigyelte a kötődési kapcsolatot anya és gyermek között. 20 percen keresztül figyelték a játszó gyermeket hogyan reagál, ha belép az idegen helyiségbe az édesanya, illetve amikor elhagyja azt. A cél az volt, hogy lássák hogyan viselkedik a gyermek egy nem megszokott helyzetben és szituációban.

Az alábbi négy csoportba sorolták a gyermekek viselkedését:

A biztonságos kötődés jellemzője

A biztonságosan kötődő gyermek a lehető legbátrabban fedezi fel a környezetét, ha az anyja jelen van. Azonban amikor az anyuka kilép a helységből ideges és nyugtalan lesz, illetve nem talál vigaszt a játékokban és idegen személyek társaságában sem. Az utóbbi jelenség mutatja meg leginkább a biztonságos kötődés fő ismérvét. Egyes pszichológusok szerint a biztonságos kötődést gyermekünkkel úgy tudjuk a legjobban kialakítani, ha mindig elérhetőek vagyunk és érzékeny módon tudjuk kielégíteni a gyermekünk igényeit. A megfelelő módon történő segítségnyújtásunkkal, nevelésünkkel elérjük azt, hogy a gyermekünk a későbbiekben könnyebben birkózik meg a problémákkal.

A szorongó-ellenálló és bizonytalan kötődés jellemzője

Az így kötődő gyermek szorong az idegenektől és késztetést sem érez a környezete felfedezésére. Felfokozott érzelmi állapotban van már az anyja jelenlétében is. Amikor az anyja kimegy a szobából teljes pánik uralkodik el rajta, és az anya visszatérésével is nagyon nehéz megnyugtatni. Hol ellöki magától az anyukáját, hol pedig kétségbeesetten kapaszkodik belé. Ennek az ambivalens reakciónak jele, hogy a gyermek nem tekinti az anyját biztonságos támasznak. Pszichológus kutatók szerint a szorongó-ellenálló kötődés akkor alakul ki, ha az anyuka időnként figyelmen kívül hagyja a gyermek szükségleteit, igényeit amíg például befejez egy másik feladatot. Leginkább ezeket az anyákat a kiszámíthatatlan viselkedés jellemzi, és ez tükröződik vissza a gyermek hozzáállásában.

A szorongó-elkerülő és bizonytalan kötődés jellemzője

A gyermek viselkedése teljesen érdektelen. Nem vesz tudomást sem az anyjáról, sem az idegenekről. Az elkerülő gyermeket nem érdekli, ha az anyja kimegy a szobából és az sem amikor visszatér. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincs kötődés, pusztán csak megtanulják nagyon hamar nem kimutatni az érzéseiket. Általában ez a kötődési mód a nem megfelelő anyai válaszkészségből ered, ami miatt a gyermek úgy gondolja, hogy rejtegetni kell az érzéseit. Továbbá olyan gondozási stílusból fakad, amikor a gyermek szükségletei többször nincsenek kielégítve, és a gyermek azt hiheti – reagálás hiányában-, hogy nem érdemes kommunikálni.

A dezorganizált kötődés jellemzője

Az egyik legsúlyosabb viselkedési forma. A dezorganizált gyermek sokszor bántalmazza magát, a fejét a falba veri, a földre bukik vagy ide-oda ringatózik. Sír amikor kimegy az anyja a helységből, de visszatérésnél elkerüli. Általában ezeknek a gyermekeknek az anya egyszerre jelent félelmet és megnyugvást egyben. A dezorganizált kötődéssel rendelkező gyermek életében nagy valószínűséggel gyakori a súlyos érzelmi elhanyagoltság, és jelen lehet a szülői bántalmazás is.

Forrás: [wikipedia] (https://hu.wikipedia.org/wiki/Mary_Ainsworth/)janus.ttk.pte.hu