Egész nap éheznek a gyerekek az iskolában, mert nincs idejük enni

Már a szülők sem bírják nézni azokat a terheket, amiket az iskola rak a gyerekeikre. Már alsó osztályban 6 órája van egy gyereknek, latin közmondásokat és az üvegházhatás fogalmát magoltatják velük. A szülők tanulócsomagokat vásárolnak, hogy otthon meg tudják tanítani, amit az iskolában a gyerek nem értett meg. Van olyan anyuka is, aki inkább magániskolába menekítette a lányát. A szülőknek az fáj a legjobban, hogy a gyerekeik elvesztették minden motivációjukat a tanulásra. Az Abcúg riportja. 

A 7. osztályos fiam környezetismeretből a levelekről és a gyökerekről tanult. Pont volt a kertünkben is egy olyan növény. Mondtam neki, hogy gyere, megmutatom kinn, mire azt felelte, hogy őt nem érdekli. Csak azt akarja tudni, ami neki a dolgozathoz kell. Ez nekem egy nagyon fájó pont

– meséli egy apuka, aki szerint a rengeteg tananyag megöli a diákok érdeklődését.

Egyre több diák és szülő emeli fel a szavát a magas óraszámok és az irdatlan mennyiségű tananyag ellen. A napokban egy gimnazista lány saját Facebook oldalára írta ki, hogy minden napja ugyanolyan: 8 órája van az iskolában, aztán hazaér, tanul, lefekszik aludni és másnap kezdődik minden elölről, nincs ideje a barátaival találkozni vagy szórakozni. Az interneten a témában megjelenő cikkek és posztok alá a szülőktől több száz komment érkezik, akik a tanterv azonnali megváltoztatását követelik.

Ha minden igaz, 2019 szeptemberére készül el az új nemzeti alaptanterv (NAT), aminek koncepciójáról kiszivárogtattak egy 17 oldalas dokumentumot. Ebben többek között szerepel az is, hogy tisztában vannak a diákok túlterheltségével, de Csépe Valéria, a Köznevelés Tartalmi Megújításáért Felelős Miniszteri Biztos szerint „a tananyagot nem csökkenteni, hanem súlyozni kell.” Az viszont teljesen homályos, hogy mit értenek pontosan súlyozás alatt.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy reagált a NAT kiszivárgott koncepciójára, hogy jobb lett volna, ha a dokumentumból inkább nem jut el hozzájuk semmi, mert szerintük egy teljes más szellemiségű tantervre lenne szükség.

A NAT-ban változtatások kellenek, elsősorban a tananyag radikális csökkentése. A pedagógusok nem kizárhatók ebből, a politikát kellene kizárni

– magyarázza Mendrey.

Mendrey csak nevet a minisztériumnak arra az állítására, hogy az óraszám a sok, nem a tananyag. Szerinte a kettő összefügg, és probléma, hogy még mindig a mennyiségű alapú tudás mítosza él bennünk, amire rámegy a diákok produktivitása. Mendrey szerint ez a felfogás az oktatásban már régóta így van, de a napi kötelező testnevelés és erkölcstan óra bevezetése csak rontott a helyzeten.

Nem normális, hogy egy első osztályosnak van 6. órája, a gimnazistáknak pedig többször van 7-8. órájuk egy héten

– mondja.

Fodor Katalinnak két gyermeke van, egy 8. osztályos fia és egy 6. osztályos lánya. Mindkét gyereknek jobb esetben 6, de leginkább 7-8 órája van egy nap. Katalin úgy látja a gyerekein, hogy nemcsak az óraszám a probléma.

Nem tudom máshogy mondani: ostoba a tananyag felépítése. Felesleges dolgokat tanulnak elképesztő tempóban. Negyedik osztályban már be kellett magolnunk az üvegházhatás fogalmát, amit nemhogy egy gyerek, de még egy felnőtt sem tudna elmondani

– meséli felháborodva Katalin.

Katalin azt mondja, már alsóban látszott, hogy az eszeveszett tanítási tempó miatt a gyerekek nem tanulnak meg rendesen számolni és szöveget értelmezni. Hiába tanulják meg a dolgozatra a százalékszámítást, nincs idő begyakorolni, ezért amikor egy hónappal később bemennek az áruházba, a gyerek már nem tudja kiszámolni, hogy mennyi a 20%-kal olcsóbb legó.

„Látom a gyerekeimen, hogy már szeptemberben úgy mennek be, hogy utálják az egészet” – teszi hozzá Katalin.
Történelemből már 5. osztályban latin közmondásokat magoltatnak, de még a készségtárgyakat, az éneket, a rajzot és a technikát is utálják Katalin gyerekei, mert azokból is folyamatosan dolgozatot írnak. Olyan is előfordult, hogy év végén annyira le voltak maradva a tananyaggal, hogy a tanár egy délutánra 5 leckét is feladott a gyerekeknek.

Mi, szülők folyamatosan vásároljuk a tankönyveket és az internetes tanulócsomagokat, hogy megtanítsuk azt a gyerekeinknek, amit az iskolában nem tanítanak meg rendesen, mert nincs rá idő

– panaszkodik az anyuka.

Katalin fia ráadásul versenyszerűen hokizik, szinte naponta vannak edzései. A fiú a szünetekben írja a leckéjét, a metrón tanul a suliba menet és jövet is, ezért gyakorlatilag egész nap nem pihen. Az édesanyja azt állítja, hogy ha a fiára váró következő években csak növekedni fog a tananyag mennyiség, akkor előbb-utóbb abba kell majd hagynia a szeretett sportot.

A kötelező napi tesi is megnehezíti a diákok életét, Katalin fiának például 0. órában van a testnevelés, ami után az egész napot izzadtan kell végig ülniük.

„A lányom egész nap éhezik az iskolában, mert nincs ideje az órák között enni. Hatodik órában van a testnevelés, ami előtt nem szabad ebédelni, az óra után, mire átöltözik már nincs ebéd a menzán” – meséli Katalin. A kétgyerekes anyukát Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások miniszterének kijelentése is mélyen felháborítja, mert a miniszter beismerte, hogy az első három évben a gyerekeket túlterhelik közismereti tárgyakkal, ezért nem tanulnak meg rendesen írni, olvasni, számolni. Katalin nem érti, hogy erre mért nem jöttek rá már 2012-ben, amikor a most hatályban lévő alaptantervet