A pöttöm odasétál a géphez, az óvónő lehúzza a katicás tokent, a rendszer feléled, megjelenik a teljes csodaprofil: kastéllyal, békás tóval, szivárvánnyal meg ami még kell. Pici ujjával rányom a kijelzőre, elindul a tengerparti játék.

Megjelenik egy kis csillag, megszólal egy női hang: elmondja az instrukciókat, a pindur pedig szépen rajzolja is a formát a homokba. Pár perc után megunja, eszébe jut anya, és hogy mit tanult ma. Visszalép, megy a kamerához.

Játszva tanulhat a gyerek

Fotó: Polyák Attila - Origo

Mikor elindul a felvétel, még integet egyet, aztán büszkén meséli, hogy ma egy egész mondókát tanult, és a nyomaték kedvéért kétszer is felmondja, mielőtt a borítékra bökne.

Értekezlet. Rezzen a telefon. Anya előveszi, látja, hogy a gyerek az, e-mailt küldött. Megvárja a beszélgetés végét, majd félrevonul, és csillogó szemekkel, vigyorogva nézi, ahogy Ádám integet és szaval. Két órával később még kap egy fotót is: arcot festettek. Ádám volt az oroszlán.

Felvételt, rajzot is lehet küldeni

Fotó: Polyák Attila - Origo

Másnap egy rajz érkezik: házikó, kerítés, almafa meg a család. Megnézi a negyedéves statisztikát: sokat fejlődött a kicsi fia. Sokkal gyorsabban, sokkal több feladványt old meg, mint három hónapja.

Futurisztikusnak tűnhet, pedig ez a valóság. Immár 25 magyar óvodában dolgozik a DIOO (Digitális Óvodai Oktató) gépe, több mint 500 gyerek játszik vele. Egy színes műanyag panel, mögötte egy 22 colos érintőkijelzős számítógép.Teljes mértékig magyar fejlesztés:egy 6-7 fős csapat 2010 óta dolgozik rajta.

Újra beköltöznek a számítógépek az óvodába?

Fotó: Polyák Attila - Origo

Az óvodai tanítást forradalmasíthatja ez a digitális játékuniverzum: a gyerek észre se veszi, de folyamatosan tanul és fejlődik. Sőt,felkészül az iskolai megpróbáltatásokra:ott álldogálva negyedórát a gép előtt ahhoz is hozzászokik, hogy majd 45 percet egy helyben üljön, és figyeljen az általános iskolában.

A DIOO:

• képes felmérni a gyerek gyengeségeit és erősségeit, és úgy alakítja a további kihívásokat, hogy optimális fejlődést biztosítson a gyerekek különböző képességeihez,
• az esetleges gyengeségek, például színtévesztés, memóriazavar, egyéb betegségek, diszfunkciók idejekorán kiderülhetnek általa, így azokat hamar korrigálni lehet,
• hetente számszerű adatokat küld a gyerek képességeiről és fejlődési üteméről mind a szülőknek, mind a pedagógusoknak,
• egyszerű kezelni, átlátható, az óvónőknek biztosítanak hozzá egy 10 órás gyorstalpalót,
• kiiktatták belőle a kudarcélményt, így sem a tanuláshoz, sem a kütyüzéshez nem köt negatív élményt a gyerek,
• eltörölheti a szociális és társadalmi különbségeket, növeli a digitális írástudók arányát,
• rendkívül pozitív a visszajelzés: az első gépet januárban kezdték tesztelni Karcagon, mára pedig 25 óvodában érhető el, és továbbra is nagy az érdeklődés.

A 8 alapképességhez készült 1-1 játék, összesen 16. Ez kevésnek tűnik, azonban ezeknek rengeteg variációja létezik: különböző szintek, megváltoztatott sorrend, más színek.Ha egy gyerek mindennap játszana vele egy órát, akkor sem tudna egy év alatt a végére érni. 

Napi negyedóra az optimális játékidő. A korosztály az iskolára készülő, 5-6 év közötti gyerekek, akik utolsó évüket töltik óvodában. Van, ahol tartják a 15 percet, van, ahol sok a gyerek, és csak tíz perc marad, de van, ahol a nagyobbak már a 20-25 percet is kitöltik. 

A játékok megdolgoztatják az agyat, és gyorsan lefárasztják

Fotó: Polyák Attila - Origo

A tapasztalat az, hogy negyedóra alatt éppen lefárad egy gyerek.Ez nem az a sima, buta addiktív játék, amin órákon át el lehet pötyögni.Lefárasztja, leterheli az agyat: koncentrációt, odafigyelést igényel.

A kudarcélményt kivették a játékokból: instant visszajelzést kap a gyerek, ha nem volt jó a megoldás, de közben tudja folytatni a próbálkozást, a program pedig biztatja, hogy gyakoroljon többet.

Ez egy csavarhúzó, amit létrehoztunk. Mindenki másképp használja.Fejlődésre, a zseni felfedezésére, a diszfunkciók kiszúrására, fegyelmezési eszközként, egyszerű játékra, iskolára való felkészítésre, a lehetőségek tárháza széles” - mondja Konkolyai Sándor, két lány édesapja, szoftverfejlesztő.

Egyetlen játék tartozhat egyetlen alapképességhez, de közben 3 másikat is fejleszt. Példaképp ott a gyöngyfűzős játék: különböző színű, formájú és méretű gyöngyök, amit adott sorrendben kell rátenni a cérnára. Felül vannak a gyöngyök, alul a cérna végén látható a sorrend.

A gyöngyfűzős játék

Fotó: Polyák Attila - Origo

Egy nagy sárga gömb, egy kis, hosszúkás piros nudli és egy szögletes kék forma. Először a gyerek megnézi az elsőt, feltekint, megfogja a sárgát, behúzza a megfelelő helyre, lenéz, jön a következő. Később a folyamat felgyorsul, megjegyzi a mintát, és le sem tekintve pillanatok alatt behúzza egymás után a megfelelő gyöngyöket.

„Mentünk szervizelni egy gépet. Egy kislány játszott épp. Csak pislogtam, milyen sebességgel dobálja a gyöngyöket a megfelelő helyre.” Magasabb szinten egyre több gyöngyöt, egyre hasonlóbbakat kell sorba tenni. Nemcsak meg kell jegyezni, de fel is kell őket ismerni.Így szúrtuk ki, hogy az egyik gyerek színtévesztő.”

A bálnás játék a következőképp néz ki: egy nagy bálna van a képen, mellette színes buborékok. A kellemes női hang (akár Siri vagy Cortana is lehetne) elmondja a feladatot, hogy mindegyik egy állatot fed: azt, amelyik vízben élő, húzzuk a bálna szájába.Közben a kijelző szélén néha felúsznak fehér buborékok, figyelemelterelésképp.

A bálnás játék

Fotó: Polyák Attila - Origo

Az instrukció annyira szofisztikált, hogy a gyereknek előbb meg kell értenie, mi a feladat. Szövegértelmez, és még a szókincse is bővül a játékkal. Utána egyesével rábök a gömbökre. Koncentrálnia kell, hogy a figyelmét ne terelje el az izgő-mozgó környezet, a felúszó, „állat nélküli” buborékok.

A lilára rányom, megszólal a hang: „medve”. Értelmeznie kell a hallottakat, visszahívni, hogy mi a feladat („vízben élő állatok”), majd eldönteni, hogy ez megfelel-e a kritériumnak, vagy sem. Kicsit olyan ez,mint egy „if this then that” (IFTTT) függvény a programozásban: ha ez történik, csináld azt.

„Volt egy gyerek, nem ismerte, mi az a gyurgyalag. Hazament bosszúsan, hogy nem sikerült megoldania a feladványt. Megkérdezte az anyját, aki szintén nem tudott neki felelni, de leült a gép elé és megguglizta. Együtt tanultak a játékkal.”

Ugyan próbálkozásképp behúzta a gyurgyalagot a bálna a szájába, a buborék azonnal kipukkadt, és eltűnt. Viszont még volt két üres hely a bálna gyomrában, ahová még kellett vízben élő állat, így folytatta a keresést. Azt viszont már tudta, hogy a gyurgyalag bizony nem vízben él, akármi is az.

A hátrányos helyzetű térségekben a játékgép közel azonos szintre hozta fel a gyerekek digitális írástudását, akár látott és használt már okostelefont, tabletet, PC-t a gyerek, akár nem.

Gyakorlatilag csak a személyiségbeli különbségek látszódtak az eredményeken, az, hogy a szülők mennyit keresnek, mennyire engedhetnek meg maguknak drága kütyüket, egyáltalán nem. Azelső szakvélemények is azt mutatták: a termék fogadtatása várakozáson felüli.

Attól, hogy az egyik gyereknek nincs otthon okostelefon és tablet, még lehet digitális írástudó

Fotó: Polyák Attila - Origo

Akit érdekel a fejlesztés, a héten startolt Mikulásgyárnál megtekintheti és kipróbálhatja: két eszköz is kinn lesz a budapesti helyszínen. 

A kakaóbiztos számítógép 2004-ben

Forrás: Origo

A kakaóbiztos számítógép

Több mint tíz éve volt már, hogy az akkori informatikai és hírközlési minisztérium úgy határozott, 2006-ig valamennyi magyarországi óvodát ellátja informatikai eszközökkel. A Brunszvik Teréz-program keretében 2004-ben 300 millió forintból közel 300 hátrányos helyzetű település óvodái kaptak számítógépeket, azaz a 269 IBM KidSmart konfiguráció darabonként több mint egymillió forint volt. Nem kellett sok, előbb az országos rendőr-főkapitányság, majd a fideszes Rogán Antal tett feljelentést. A gépek magas ára mellett a fő érv az volt, hogy azok "kakaóbiztosak", habár ugyanolyan képességű, vízhatlan billentyűzetet már akkoriban is 4-5 ezer forintért lehetett venni. A nyomozást egy évvel később a BRFK bűncselekmény hiányában megszüntette. A gépek azóta az óvodákban porosodnak.

A Prezi egyik alapítója nyáron határozta el három másik családdal együtt, hogy saját óvodát nyit gyerekeiknek, mert mint fogalmaztak:több, frissen végiggondolt óvodára, iskolára van szükség.”

Olyan nagy volt a kereslet, hogy kettő lett belőle. A két budapesti óvoda nem akkreditált intézmény, ezért a szülőknek engedélyt kell kérniük a jegyzőtől, hogy a 3-6 éves gyerekeik a kötelező óvoda helyett a közösségben töltsék az időt.

„A mi sulinkban a digitális nyelv és a beszélt nyelv kiegészítik egymást” - írta Halácsy Péter Facebook-posztjában. Az új óvodák ugyan fizetősek lesznek, dekét jelentkező fizeti a helyét egy sorsolt harmadiknak,így azon szülők gyerekei is bekerülhetnek a programba, akik egyébként nem tudnák ezt megengedni maguknak.

Mind az óvodai számítógép, mind az új típusú intézmények sorsa kérdéses, de közös az irány: a digitális írástudás növelése, a játékos tanulás, a társadalmi szegregáció enyhítése. Miközben az iskolákba sorra szivárog be a technika, a 6 év alatti gyerekek esetében - eddig - nem történt előrelépés.