Nincs érettségi és diploma, amíg ezt nem teljesítik a diákok: törvény írja elő nekik
A Fülöp-szigeteki döntéshozók kreatívan állnak a természet megmentéséhez. A diákokat is bevonják az akcióba.
A globális felmelegedés, az állatok kihalása és életterük szűkülése, valamint az élelmezés nehézségei egyre nagyobb feladatok elé állítja az emberiséget. Ráadásul az előrejelzések szerint olyannyira pengeélen táncolunk, hogy hamarosan már nem lesz mód változtatásra.
A Fülöp-szigetek vezetői a fatelepítést tartják elsődleges szempontnak, ezért évente 175 millió növényt ültetnének szerte a szigeten. Teszik mindezt úgy, hogy igénybe veszik a diákok segítségét is, akiket mostantól törvény kötelez a faültetésre, máskülönben nem kaphatják kézhez érettségi- és diplomabizonyítványukat.
A bizonyítványszerzés feltételei
A döntéshozók úgy számolnak, hogy egy generációval később akár 525 milliárd új fát is ültethetnek a vizsgához készülődők. Ezért törvénybe iktatták, hogy az érettségi, illetve diplomaszerzés előtt álló diákok csak akkor kaphatják meg a bizonyítványukat, ha elültettek tíz fát. Ez évekre lebontva 175 millió fát jelent az országnak.
Gary Alejano jogszabályalkotó az Independent magazinnak arról beszélt, hogy döntésük érzékelhető hatást válthat ki a klímaváltozás elleni küzdelemben. A szakember ötmillió érettségizővel és 500 ezer diplomázóval számolt. Valamint hozzátette, hogy az eredmények akkor is figyelemre méltóak lesznek, ha a fáknak csak 10%-a éli túl az ültetést.
Őshonos fajok előnyben
A vidéket elsősorban őshonos fajokkal telepítik be, és természetesen az sem mindegy, hogy hová milyen fa kerül. Előreláthatólag a főváros egyes kijelölt területeire, elhagyott bányaterületekre, védett területekre, erdőkbe és katonai területekre kerülnek majd a növények. Mivel azok fotoszintézis során elnyelik a légkör szén-dioxid-tartalmát, rengeteget segítenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
A Fülöp-szigeteken egyébként az elmúlt évek során megsokszorozódtak a földcsuszamlások, ami összefügg az erdős területek pusztulásával: a 20. század elején az ország mintegy 70%-át erdő borította, ez az arány az ezredfordulóra 20%-ra csökkent. Tervük az egész világ számára példaértékű.
Negyven éve mindennap ültet egy fát a kopár szigeten
A Brahmaputra-folyón fekvő Majoli a világ legnagyobb folyami szigete India keleti csücskében. Bár egykoron területe még 1250 négyzetkilométer volt, az elsivatagosodás miatt mára mindössze 350 négyzetkilométer maradt belőle. A szigeten élő Jadav Payeng még csak 16 éves volt, amikor eldöntötte, ezt nem nézheti tétlenül.
Forrás: https://femina.hu/terasz/bizonyitvanyszerzes-feltetelei/
Kommentáld!