Az előrejelzések szerint a valaha mért
legnagyobb kiterjedésű holt zóna alakul ki idén nyáron a
Mexikói-öbölben. Az ember miatt.
A szokatlanul erős tavaszi áradások a megelőző éveknél sokkal
több műtrágyát mostak a folyókba mezőgazdasági területekről az Egyesült
Államok közép-nyugati részeiből. A foszfátok és nitrátok a folyók
közvetítésével akadálytalanul jutnak a Mexikói-öbölbe, ahol szakértők
idén az eddigi legnagyobb holt zóna kialakulását jósolják - írja a National Geographic.
Az
előrejelzések szerint az idei zóna 18 870 és 22 172 négyzetkilométeres
lesz, vagyis elképzelhető, hogy megdől a 2002-es 21 965
négyzetkilométeres rekord
 |
A halott zóna 2007-ben
Forrás: NASA |
A
holt zóna akkor keletkezik, ha egyszerre sok tápanyag jut a vízbe
például a fent említett módon. A "túlterített" asztalon a felszíni
vizekben hirtelen felszaporodnak fitoplanktonnak nevezett,
mikroszkopikus növényi lények. Pusztulásuk után a mélybe süllyednek,
ahol baktériumok bontják le őket, miközben felhasználják a víz
oxigéntartalmát.
A robbanásszerű túlszaporodás miatt a folyamat
olyan méretet ölt, hogy a víz oxigénszintje túl alacsony lesz a tengeri
élőlények számára. A halak elhagyják a területet, ám a gyors mozgásra
képtelen vagy helyhez kötött lények, mint például a szivacsok, rákok,
kagylók mind egy szálig elpusztulnak.
Miután a fitoplankton
felszívta az összes tápanyagot, pusztulni kezd, tömege visszaáll a
normális keretek közé és lassan a terület is újra benépesül. A folyamat
évről évre bekövetkezik és holt zónák tucatjait hozza létre a tavaszi
áradások után. A legnagyobb kiterjedésű "vízi sivatag" minden nyáron a
Mexikói-öbölben jön létre.
Kapcsolódó hírek:
Érdekességek, vicces képek