A gyanú szerint már Romániába is begyűrűzött a Kék Bálnának nevezett, interneten terjedő gyilkos játék, amely egyes adatok szerint eddig világszette 130 fiatal halálát okozta. A román hatóságok akkor figyeltek fel rá, amikor egy iași-i iskolában öt diák öngyilkosságot kísérelt meg, egy feketehalomi fiatalember pedig felakasztotta magát egy erdőben. Ráduly-Zörgő Éva kolozsvári pszichológus szerint több oka is van annak, hogy egy rendkívül veszélyes játék népszerűvé válik a fiatalok körében.

A 2013-ban elindított Kék Bálna a Moszkva közelében élő, 21 éves Filipp Bugyejkin „találmánya”. Internetes álneve Filipp Fox volt, a játékot a Facebook orosz változatán, a V Kontakte oldalon terjesztette, az úgynevezett f57-es csoport gazdájaként. Bugyejkint tavaly novemberben letartóztatták, legalább 15 fiatal halálba kényszerítésének vádjával, akiket internetes oldalán vett rá az öngyilkosságra.

A játék ötven szintből áll, és a résztvevőnek a „kalauztól”, „mentortól” kapott utasításoknak kell eleget tennie, ötven nap alatt. Ezek a legképtelenebb követeléseket tartalmazzák. Ha a játékos valóban hajlamos eleget tenni mindezeknek, akkor a nyílt csoport gazdájától meghívást kap egy zárt csoportba. Itt a „mentor” kezdetben csak kisebb feladatokat kér tőle, például azt, hogy lopjanak el valamit egy boltból, másszanak fel magas épületek tetejére, szigetelődjenek el családjuktól, társaiktól, keljenek fel az éjszaka kellős közepén, nézzenek meg horrorfilmeket…

Később a feladatok egye nehezebbeké válnak, megkérik a játékost, tetováltasson, esetleg zsilettpengével rajzoljon kék bálnát vagy más ábrákat a karjára, vágja le egyik ujját, végezzen öncsonkítást.

Eközben a „mentor” igyekszik minél inkább megismerni jövendő áldozatát, kitapogatja gyengéit, szenvedélyeit, félelmeit. A feladat teljesítése közben játékos nem csalhat, az elkövetet tettet ugyanis videófelvétellel kell bizonyítania. A mentor a lelkére köti, hogy feladatairól senkinek se szóljon.

A feladatok elvégzése elvileg nem kötelező, hiszen a játékost senki sem kényszerítheti rá minderre, ám sok választása nem marad. Aki ugyanis meghátrálna, azt a „mentor” megfenyegeti azzal, hogy rosszat tesz majd családtagjaival, esetleg meg is öli őket. A horrorfilmek nézésére kötelezett, a mentor teljes hatása alá került hiszékeny fiatal pedig mindezt kész valóságként elfogadni.

A feladat elvégzését videófelvétellel bizonyítani tudó játékos léphet csak a játok következő szakaszába. Az ötvenedik szakaszban a „mentor” a játékos öngyilkosságát követeli – a játékot csakis így nyerheti meg. A visszarettenő fiatallal a „mentor közli”, hogy akkor majd ő végez vele – és családjával is. A „mentorok” jelmondata: „Ha öngyilkos leszel, nyertél. Ha nem, mi majd segítünk”. A játékosnak tehát végső soron csak két lehetősége marad: vagy öngyilkos lesz, vagy a mentor végez vele. Legalábbis ő így gondolja.

A Kék Bálna a posztszovjet országokban, Oroszország mellett Ukrajnában, Kazahsztánban,  Kirgizisztánban, s legújabban Moldovai Köztársaságban terjed. A V Kontakte oldalon már több „öngyilkos csoport” is működik, a Kék Bálna mellett a Fehér Bálna, a Kozmikus Bálna, a Csendes Ház, az Ébressz fel 4,20 órakor… A csoportok nevében gyakran szereplő bálna feltehetően azzal vált öngyilkos szimbólummá, hogy a bálnák nem egyszer csoportosan úsznak a partra, ahol halálukat lelik.

Ezek a csoportok a magukat magányosnak érző, a szerelemben csalódott, magatehetetlen, vagy akár kövér, csúnya fiataloknak szólnak, akik nyilvánvalóan könnyebben hajlamosak az öngyilkosságra. A mentor eleve vesztesnek állítja be őket, az élet értelmetlenségéről beszél, így dolgozva meg pszichológiailag is áldozataikat.

A játékot kitaláló Filipp Bugyejkin a bűnüldöző szerveknek végül is elismerte, hogy a csoportjához tartozó tizenhét fiatal haláláért felelős. A St.Petersburg.ru internetes oldalon megjelent, vele készül interjúban viszont közölte, nem érez semmiféle lelkiismeret-furdalást, a játéknak nemes céljai vannak.

„Az öngyilkos fiatalok boldogan haltak meg, azt kínáltam nekik, amiben életükben soha nem részesedhettek: melegséget, megértést, kapcsolatot”. Közlése szerint a nyílt, f57-es csoport létrehozásával nem az volt a célja, hogy bárkit is a öngyilkosságba kergessen, hanem azon volt, hogy minél több lájkot szerezzen. Vallomásából kiderül, hogy Bugyejkin tíz „halálos csoportot” hozott létre,

Azt még nem tudni pontosan, hogy a Kék Bálna áldozata volt-e az a 12-13 év közötti öt diák, aki a iași-i Veronica Micle iskolában csaknem megfulladt. A feladatuk az volt, hogy visszatartsák a lélegzetüket, ameddig csak bírják, kezüket pedig a mellükön kellett összekulcsolva tartaniuk, amolyan halotti pózban, egy kollégájuk pedig eközben a mellüket szorította.

A gyermekek elájultak, a kihívott mentők az elsősegély után kórházba szállították őket. Az orvosok szerint a diákoknál fulladásos tünetek jelentkeztek, ketten kisebb fejsérülést szenvedtek, miután elájulva a földre estek. Oxigénpalackra kötötték őket, kilátásaikról az orvosok csak óvatosan nyilatkoztak. Osztálytársaik szerint az interneten kaptak felszólítást minderre, ezt a hatóságok még nem esősítették meg.

Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/hatter/78252-romaniaba-is-begy-r-zhetett-a-kek-balna-nev-gyilkos-jatek

Minden szülőnek a figyelmébe ajánljuk a Kék bálna című játékot, mely az öngyilkosságba kergeti a gyerekeket/fiatalokat.

A történtek után a román rendőrség mindenesetrefelvilágosító kampányt indított "A virtuális barátságok halálosak lehetnek" üzenettel. A Hargita Gyermekvédelmi igazgatóság is figyelmeztette a szülőket, hogy figyeljenek jobban oda gyermekeik inernetes tevékenységére.

Ráduly-Zörgő Éva kolozsvári pszichológus szerint több oka is van annak, hogy egy rendkívül veszélyes játék népszerűvé válik a fiatalok körében. Az egyik a serdülőkorúak identitáskeresése, amit életük egyik legfontosabb céljának tekintenek. A serdülők – akárcsak egyébként a felnőttek – saját korosztályuk társaságát keresik, a velük egykorúakkal próbálnak meg azonosulni és szeretnék, ha minél függetlenebbnek, önállóbbnak látszanának, ebben látják szabadságuk zálogát.

A tizenévesekben erős a törekvés, hogy kipróbálják saját magukat, képességeiket, és nem riadnak vissza a kockázatvállalástól sem – magyarázta a pszichológus. Azért, hogy társaik szemében értékesnek tűnjenek, és „különlegessé” váljanak, képesek a végsőkig elmenni. Ez főleg azokra a tinikre érvényes, akik valamilyen oknál fogva gyengébbnek érzik magukat társaknál, énképük negatív, „énerejük” is gyenge. Így a valós világban nem is alakulnak ki megfelelő kapcsolataik korosztálybeli társaikkal, családjukkal.

Ráduly-Zörgő Éva szerint a Kék Bálna így szinte kapóra jött számukra, hiszen nem mindennapi feladatokat kell végrehajtaniuk. A serdülők hajlamosak a titkolózásra is, aligha lehet a véletlen műve, hogy a játék egyik alapvető szabálya éppen a titoktartás. A „digitális serdőlőben” a valós és az on-line világ összekeveredik, a határvonal a kettő között gyakorlatilag eltűnik.

A Kék Bálna-szerű játékokkal szemben viszont már jóval védettebbek azok a serdülők, akiknek jók a valós szociális kapcsolataik, családjukban nyílt a kommunikáció és rugalmas szabályrendszer érvényesül, és akik valamilyen „offline” elfoglaltsággal (sport, tánc, művészet, cserkészet, stb.) töltik ki szabadidejüket. A családnak azonban ez esetben is oda kell figyelnie az esetleges szokatlan viselkedésre, megnyilvánulásokra és legyen azon, hogy a gyermek folyamatosan érezze a biztonságot nyújtó családi hálót – mondta Ráduly-Zörgő Éva.

http://www.maszol.ro/index.php/hatter/78252-romaniaba-is-begy-r-zhetett-a-kek-balna-nev-gyilkos-jatek