Krumpli és túró:összeillenek!

Reggeli:
Szedres szendvics:Vágjon föl egy sokmagos zsemlét,és kenje meg 5 dkg vaníliás túrókrémmel.Ültessen rá 5 dkg szedret,és csepegtesse meg teáskanálnyi mézzel.
Vagy:
Sonkás tojás:Pirítson meg 1 szelet barna tószt kenyeret,majd hagyja kicsit hűlni.Közben 1 vékony szelet sonkát süssön át vékonyan kikent serpenyőben,majd üssön rá 1 egész tojást,szórja meg kevés sóval,borssal.Ha megsült,óvatosan csúsztassa rá a tósztra.Reszeljen a tetejére kevés sajtot is.

 Aki a csirkehúst szereti.

Figyeljen oda az elkészítésére!A csirkehús kedvelt,könnyű húsféle,de főzéskor,sütéskor különösen ajánlatos néhány alapvető élelmiszer-biztonsági szabály betartása.
A háziasszonyok körében már abban is megoszlanak a vélemények,hogy kell-e,szabad-e főzés-sütés előtt megmosni a csirkehúst,vagy általában bármilyen húsféleséget.
A nyers csirkehúson a szemmel látható-és mosással eltávolítható-szennyeződések ( bélsár,csomagoló anyag maradék,sár,el nem távolított toll ) mellett,gyakran előfordulhat egészségre ártalmas baktérium,akár szalmonella is.

 Lekvárnak,befőttnek,pálinkának...

Mi lehet a közös nevezője?




A szilva!A magyar hagyományokban legmélyebben gyökerező gyümölcsöt keresve a szilva mindenképpen a jelöltek között van.
Gondoljunk csak a szilvalekvár,szilvabefőtt,aszalt szilva,szilvapálinka évszázadok óta töretlen népszerűségére,a szilvákkal kapcsolatos helységnevekre ( például;Szilvásvárad,Újszilvás,Szilvásszentmárton ),és kifejezésekre ( például;hétszilvafás, nemes ).
Valamikor a szilva volt Magyarországon a legelterjedtebb gyümölcs,az 1895-ős összeíráskor több szilva volt hazánkban,mint minden egyéb gyümölcsfa együttvéve.Ez leginkább annak volt köszönhető,hogy a szilva viszonylag igénytelen-vagyis inkább nagy tűrőképességű,ezért gyakorlatilag kevés munkával szinte bárhol termeszthető.A szilvafák nagy része nem is kertekben,hanem szinte vadon nőtt mindenhol:mezsgyéken,utak mellett,szőlő között,ártereken.Így alakultak ki ( például;a Tisza és a Szamos mentén )az ártéri gyümölcsös,amelyek nagyobbrészt szilvafákból álltak.Ezekben a nagy kiterjedésű,félig vadon növő gyümölcsligetekben szelektálódtak ki azok a tájfajták,amelyek megalapozták ezen vidékek hírnevét,mint például a penyigei ( más néven ,,nem tudom")szilva,amely a méltán híres szatmári szilvapálinka alapanyaga.Az ilyen régi művelésmódú, ,,Dzsungelgyümölcsösnek" is nevezett ártéri gyümölcsösökből mára mutatóba is alig maradt.Kisar község határában egy 16 hektáros rész viszont máig megvan,természetvédelmi oltalom alatt áll.